A neve Székesfehérváron fogalom: hiszen rengeteget tett az épített örökségünk védelméért. Csutiné Schleer Erzsébet  szeptember 24-én 18 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár Széna téri Tagkönyvtárában tart előadást A barokk Székesfehérvár egy építész szemével címmel.

Az előadó a székesfehérvári  Városvédő és Szépítő Egyesület egyik alapítója, lelke, motorja, aki arról híres, hogy évtizedek óta időről-időre felhívja a döntéshozók figyelmét,  ha úgy érzi,  egyik-másik értékünkkel nem sáfárkodnak megfelelően, és szót emel egy-egy fontos, érdekes épület megmentéséért. Épp azért Csutiné Schleer Erzsébetről azt hihetné a kívülálló, hogy tősgyökeres fehérvári. Csakhogy ez tévedés: valójában Budapesten nőtt fel. Ám azt meséli: az, hogy az egyetem után férjével együtt Székesfehérváron telepedett le, és a városban  kezdett el építészként dolgozni, alakította, formálta  a szemléletét is. Szerencsésnek tartja magát, hogy  sok-sok évig egy népes közösség, a Fejér Megyei Tervező Iroda  munkatársa volt, hiszen  vallja: rengeteg tapasztalattal, tudással gazdagítja az embert, ha  idősebb szakemberek,  tudós tervezők segítik fejlődését. Másrészt  a történelmi környezet is hatott rá: állítja,  éppen a fehérvári épített örökség döbbentette rá arra, hogy többet kellene foglalkoznia a műemlékvédelemmel. A neves építésznek az  Európa Nostra-díjas Rác utca kialakításában is komoly szerepe volt:  annak idején  a terület  felmérésétől a kivitelezési tervek megalkotásáig jelen volt, a legtöbb ház felújítása, kialakítása a nevéhez fűződik, de persze, mások is bekapcsolódtak a munkába. A Podmaniczky-díjjal kitüntetett városvédő ma is jócskán talál feladatot. Sok egyéb mellett számon tartja  Fehérvár  ipartörténeti emlékeit is, és szót emel azokért,  amelyeket  érdemes volna hasznosítani.

Ez a barokk éve Székesfehérváron – ehhez kapcsolódik Csutiné Schleer Erzsébet építész előadása a Széna téri Tagkönyvtárban. A bevezetőben  bemutatja azt a fejlődési folyamatot, amelynek eredményeképpen a barokk kialakult. Az előzmények megvilágítása után pedig sorra veszi  a legjellegzetesebb épületeket, amelyek a régi Fehérvár sziluettjét alkották.  Természetesen – hangsúlyozta az építész, amikor a tervezett előadásáról kérdeztük - ez a sziluett mára   kissé átalakult, hiszen ezt főleg a templomtornyok alkották, amelyeket egykor mindenhonnan látni lehetett a városban. Ám az utóbbi fél évszázadban ez a sziluett átalakult, mert megépültek a magas toronyházak is.  

Szó lesz majd  a legszebb, emblematikus fehérvári barokk épületekről is – az építész úgy gondolja, ennek kapcsán  a történelmi folyamatokról is érdemes beszélni. Fontos tudni ugyanis, hogy a törökök kivonulása után az elnéptelenedett országrészekben először a  szerzetesek telepedtek le, akik sok mindent  -- egészségügyi szolgálatot, tanítást – vállaltak és több szempontból segítették az élet újraszervezését a településeken. A legszebb barokk épületek épp ezért Fehérváron a templomok, és persze, az egykori rendházak: ezek a legmarkánsabb képviselői a korai barokknak. Az idő múlásával, a fejlődés folyamán kialakult a késő barokkhoz tartozó copf stílus, majd az empire és a rokokó. Akkor  keletkezett a püspöki palota, majd a Zichy palota, ami a mai városháza része lett, aztán megépült a régi megyeháza,  és így tovább. Az előadáson  szó lesz a legfontosabb  épületekről a belvárosban és  azon kívül is.

Fehérvár nagymúltú város, amely  ezeréves történelmi folyamatot tükröz:  így aztán a szépséges barokk épületek mellett persze,  a következő korok lenyomatai is  felfedezhetőek a megyeszékhelyen.  Elvégre minden kor tovább alakította a városképet, és  hozzátette a maga divatját. Mindez teljesen természetes dolog egy folyamatosan fejlődő városban. Ugyanakkor arról is   érdemes ennek kapcsán beszélni, hogy miként lehet együtt élni a régi korok építészeti emlékeivel. Csutiné Schleer Erzsébet szerint az a  legfontosabb, hogy az újabb korok építészete ne legyen az előző időszak építészetéhez képest hivalkodó.  Fontos, hogy a tervezők tiszteljék az elődök munkáját, illő alázattal törekedjenek arra, hogy a különféle  stílusok együtt legyenek szépek és közösen keltsenek harmonikus látványt.  Sőt, egy-egy modern gesztus olykor még ki is emelheti a régi korok építészetének jellegzetességeit. Azt mondja, a stílusok harmonikus együttélésére  Székesfehérváron is láthatunk több kitűnő  megoldást. Hogy melyek ezek? Erre is kitér majd az ismert városvédő és építész az előadásában.