Könyvtárunk rövid története

A könyvtár, illetve elődjének történetét Kégli Ferenc dolgozta fel 1952-ig. Ez könyv alakban is megjelent "100 éves könyvtár Székesfehérváron" címmel a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár kiadásában. A megyei könyvtár 1993. december 6-án konferenciát rendezett az évforduló alkalmából, melynek anyaga megjelent a Fejér Megyei Könyvtáros 1993/2-1994/1-es összevont számában. Az alábbi rövid történeti összefoglalás Kégli Ferenc könyve, előadásának írásos változata, valamint Hegedűs Éva előadásának írásos változata alapján készült.

Székesfehérváron az 1870-es évek közepén merült fel először egy városi közkönyvtár alapításának gondolata: Pauer János nagyprépost a városnak kívánta ajándékozni értékes könyvtárát, gyarapítására pedig alapítványt akart létrehozni. Püspökké történt kinevezése után azonban elállt szándékától, érdeklődése inkább a püspöki könyvtár irányába fordult.

A megyei könyvtár jogelődjének, a Városi Tisztviselők Könyvtárának létrehozása Jókai Mór 50 éves írói jubileumához kapcsolódott. A városi Törvényhatósági Bizottság 1893 tavaszán Székesfehérvár díszpolgárává választotta az írót, s még ebben az évben megrendelte összes műveinek 100 kötetes nemzeti díszkiadását. (1893-ban 7 olyan város volt az országban, amely saját fenntartásban közkönyvtárat működtetett.) A megrendelést, illetve a könyvtár alapítását azonban nem követte a könyvtár fejlesztése. A város közgyűlése csak 1895-től biztosított rendszeresen minimális összeget könyvek vásárlására. A költségvetésből vásárolt, és az esetenként ajándékba kapott könyveket a főjegyzői hivatalban helyezték el, kezelésére általában a főjegyző kapott megbízást. Első kezelője 1907-ig Koltai Tóth István volt, őt Kerekes Lajos követte 1913-ig, őt Juhász Viktor főlevéltárnok 1920-ig. Csitáry G. Emil (később csak Csitáry Emil) egészen 1932-ig volt a könyvtár kezelője, 1931 decemberétől polgármesterként. Az ő idejében került sor a könyvek leltározására, és a könyvtár jelentős fejlesztésére. Ez idő alatt majdnem megduplázódott az állomány. 1922-ben megvásárolták az 1918-ban elhunyt vármegyei tiszti főorvos, dr. Lauschmann Gyula 1643 kötetes hagyatékát, s ebben az időben került a könyvtár állományába - szintén vásárlás útján - Dévay József könyvtárának töredéke, 410 kötet klasszika filológiai munka. (Utóbbi ma a megyei könyvtár Dévay-gyűjteményeként különgyűjtemény.) Csitáry Emil érdeme az is, hogy a könyvtár - más városi intézményekkel együtt - önálló elhelyezést kapott az akkori Szent Imre, ma Oskola utcában, a régi reálgimnázium épületében. Új helyén 1933. október 13-án adták át a 7368 kötetes, végre nyilvánossá vált könyvtárat. Kezelője ekkor már Kiss Jenő, a reálgimnázium latin-történelem szakos tanára volt. Az intézményben csak kölcsönzés folyt (heti két órában), mivel a városnak nem volt pénze sem olvasóterem berendezésére, sem állandó könyvtári alkalmazottakra. A beiratkozott olvasók száma így a legjobb években sem lépte túl a 200-at. A Szent Imre utcai épületben az eredeti hét helyiségből az 1940-es évekre mindössze három maradt, ezért a városnak új megoldást kellett keresnie a könyvtár elhelyezésére. Először az akkori Szent Korona (ma Táncsics Mihály) utca 2. szám alá költöztették egy magánlakásba. 1940-ben úgy határozott a város, hogy új kultúrházat épít Horthy Miklós kormányzásának 20. évfordulója tiszteletére, amelyben a könyvtárnak is megfelelő elhelyezést biztosít. Az építkezés 1941 őszén megkezdődött, a befejezés azonban a háború miatt késett, ezért a könyvtárat előbb a volt ciszterci gimnázium egyik termében helyezték el, majd átszállították a Móri úti plébánia mellett lévő volt elemi iskola épületébe. Kiss Jenő lemondással fenyegette meg a város vezetőit a könyvtár helyzete miatt, akik erre "megvizsgálták" az épülő kultúrpalota könyvtári részének állapotát, s a könyvtár beköltöztetése mellett döntöttek. 1944. május 1-jén nyílt meg újra a városi közkönyvtár. A leltározott állomány ekkor 8229 mű (kb. 10-15 ezer kötet) volt. Továbbra sem volt főállású könyvtáros, az olvasóterem nem nyílt meg, a nyitva tartás heti 2x2 óra volt.

A háborút átvészelte az állomány, de Kiss Jenő Németországban meghalt. A háború után Kopasz Gábor városi levéltárnok lett az épület gazdája, majd a pedagógus szakszervezetet kérték fel az állomány átválogatására, selejtezésére. Ezt a munkát Szemere Gyula és Somfai László végezte el, s Szemere Gyula kapott megbízást - tanári munkája mellett - a könyvtár vezetésére. 1946. november 1-jén ő nyitotta meg újra a könyvtárat az olvasók előtt.

A minisztérium 1949 februárjában közgyűjteménnyé nyilvánította a könyvtárat, amely ebben az időszakban viszonylag kiegyensúlyozottan működött. 1950 áprilisában ugyanabba az épületbe költözött a körzeti könyvtár, így egy raktárban voltak a városi és a körzeti könyvtár könyvei. Ezt Szemere Gyula nem tudta elfogadni, ezért lemondott.

Az átszervezett városi könyvtárat a körzeti könyvtárral együtt 1950. május 21-én avatták fel. Új olvasótermet rendeztek be, de az állomány mindössze háromezer kötet volt. Nem volt könyvtáros, a város vezetői az épületben lakó gondnok férjét bízták meg a könyvtár vezetésével.

1951 novemberében Könczöl Imre vette át Szapper Istvántól a raktárakban, rendezetlen, ömlesztett állapotban hevertő könyvanyagot. Ekkor csak a körzeti könyvtártól kapott néhány száz kötet (a Magyar-Szovjet Baráti Társaság ajándéka) volt forgalomban. Könczöl Imre és munkatársai nagy lelkesedéssel láttak munkához, így 1952 nyarára a könyvtárnak már 1500 olvasója volt.

A könyvtárak fejlesztéséről szóló 1952. évi minisztertanácsi határozat szerint 1952 végéig a megyei tanács intézményeként létre kellett hozni a megyei könyvtárakat. Székesfehérváron Könczöl Imrét kérték fel erre a munkára. Az új intézményt a városi és a megyei könyvtár összevonásával hozták létre régi helyükön, a Bartók Béla téri épületben. Ünnepélyes avatása 1952. augusztus 19-én volt.

A könyvtár 1955-ben, a költő halálának 100. évfordulóján vette fel Vörösmarty Mihály nevét. Molnár Tibor tervei alapján átalakították a Csók István Képtár melletti dohányzófolyosót, ennek eredményeként nyílt meg 1963. április 26-án a szabadpolcos könyvtár és a 28 férőhelyes olvasóterem.

A megyei könyvtár városi fiókkönyvtárakat is működtetett. Az első, valójában fiókkönyvtárnak szánt könyvtárat a Május 1. téren (ma Széna tér) építették fel, 1967-től ez lett a városi könyvtár központja, de 1978 márciusától a Velinszky László Városi Könyvtárat a városi tanács teljes egészében kezelésébe vette.

A megyei könyvtár olvasói tereinek jelenlegi elhelyezkedése 1980-ban alakult ki: az olvasóterem és a gyermekkönyvtár a volt ciszterci gimnázium épületében kapott helyet. Az új technikai eszközök és dokumentumtípusok fokozatosan helyet követeltek és kaptak maguknak. 1967-ben kezdődött meg a hanglemezek, 1968-ban a mikrofilmek, 1983-ban a hangoskönyvek, 1985-ben a videokazetták, 1991-ben a számítógépes dokumentumok gyűjtése. 1990-ben vásároltuk meg az első PC-t, 1996-ban készült el a belső számítógépes hálózat. A könyvtár állományának számítógépes feldolgozása 1995-ben kezdődött meg az új beszerzések gépre vitelével, a visszamenőleges feldolgozás pedig 1997 márciusában vette kezdetét.

2013. január 1-én a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár és a Városi Könyvtár egyesült Vörösmarty Mihály Könyvtár néven. Az új intézmény fenntartója Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata lett.

A Vörösmarty Mihály Könyvtár a 2012. évi CLII. törvénynek megfelelően biztosítja Fejér megye 5500 főnél kisebb lakosságszámú települések könyvtári ellátását. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) szolgáltatást kezdetben 37 település igényelte, ezek száma 2020-ban 81.

Vidéki településeken 2015 októberében indította el a KönyvtárMozi szolgáltatást. Kezdetben 6, majd 2020-ban 21 településen látogatják a magyar filmkultúra értékeit bemutató rendezvényeket.

2019. szeptember 9-10-én KönyvtárMozi szakmai napok házigazdája volt a könyvtár.

2015-től az Iskolai Közösségi Szolgálat keretében részt vesz a diákok foglalkoztatásában.

A könyvtár 2014 óta EBSCO-hostként működik, az idegen nyelvű szakfolyóiratokhoz való hozzáférés biztosítása mellett 2017 nyarán megkezdte az eBook Public Library Collection állományának online kölcsönzését is.

2017-2020 között részt vett Az én könyvtáram – múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek elnevezésű országos könyvtári projekt lebonyolításában.

Rendszeresen szervez konferenciákat: 2017-ben „Gondolatok tárháza - tehetséggondozás és olvasóvá nevelés a XXI. században” címmel tehetséggondozó konferenciának, 2018-ban „A hely, ahol élünk” címmel országos helyismereti konferenciának, 2019-ben „Zene nélkül mit érek én” címmel zenei könyvtárosok országos konferenciájának adott otthont.

A könyvtár az egyesülés óta minden évben indult és nyert a Nemzeti Kulturális Alap pályázatain, ezek segítségével aktív résztvevője volt az Országos Könyvtári Napok rendezvénysorozatának.

Sikerrel szerepelt az Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjának „Életen át tartó tanulás népszerűsítése” című pályázatán, melynek révén 2018. június 1. és 2019. május 31. között sokszínű és interaktív kulturális programot bonyolított le a központi könyvtár és valamennyi tagkönyvtára.

2019 nyarán a Vörösmarty Mihály Könyvtár rendezte a Magyar Könyvtárosok Egyesülete soron következő Vándorgyűlését. Az 51. Vándorgyűlés jelmondata: Hiteles hely - mindenhol, mindenkinek.

2019-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázatot hirdetett a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia végrehajtásához szükséges könyvtári digitalizálás támogatására, a projekt keretében 10 000 oldal digitalizálása készült el.

2015-től kezdődően több éven át zajlott a minőségbiztosítás bevezetésének folyamata az intézményben, melynek eredményeképpen elnyerte a Minősített Könyvtári Címet. Az átadásra 2020. január 22-én, a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett díszünnepségen került sor.

Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár igazgatója:

Könczöl Imre 1951-1956

Kiss Andor 1957-1961

Csongor Endréné 1961-1981

Escher Ilona 1981-1994

Hegedűs Éva megbízott igazgató 1994

Dr. Arató Antal 1994-1999

Komlósi József 1999-2009

Magony Imre 2009-2012 december 31.

Vörösmarty Mihály Könyvtár igazgatója

Magony Imre 2013

Vasné Borsos Beáta Bíborka 2013-2018