Az autizmusról, egy szakember szemével

gg, szz

Az ismeretlen autizmus címmel tart előadást dr. Halász József orvos, mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságpszichiáter november 23-án, 14 órakor a Pedagógia Szakkönyvtárban. Elsősorban szakembereknek, főként gyógypedagógusoknak, pedagógusoknak szól az előadás, de számítanak a szülők érdeklődésére is.  Érthető, ha az érintett családok többet akarnak megtudni erről a jelenségről, és kérdezni, konzultálni szeretnének róla, elmondani a saját, autizmussal kapcsolatos tapasztalataikat.

Az ismeretlen autizmus: a cím korántsem véletlen.

 -- Akadnak ugyanis olyan tünetek, amelyek láttán nem is gondolnánk, hogy autizmussal állunk szemben – mondta erről Halász József --, hiszen a filmek révén élnek bizonyos berögződések, amelyek alapján az autizmust emlegetjük. Például, ha a gyerek nem néz a szemünkbe vagy nehezen követi az instrukciót…

Nos, annak idején különösen az Esőember című híres film révén irányult rá a figyelem az autizmussal élőkre, a problémáikra. Azonban az autisták 10 százalékánál figyelhető meg csak valamiféle különleges képesség, olyan, mint amilyet az Esőember magasan funkcionáló, autista főszereplőjénél láthattunk. A szakember szerint előfordulhat, hogy nem csak a magas intellektusú autisták között találunk különleges képességű embereket. Megesik, hogy valaki  „határeseti intellektuális képességgel” is kiemelkedő valamiben: például jól rajzol – ez a tehetség sok szempontból segítheti a boldogulását. Ugyanakkor a laikusok többsége hajlamos csak a filmben látottak alapján tekinteni az autizmussal élőkre.

Valójában ez a betegség igen összetett. Arról, hogy egy gyerek valóban autista-e, kizárólag szakember dönthet – hangsúlyozta dr. Halász József, akit  arra kértünk, említsen olyan tüneteket, amelyek alapján a szülőnek célszerű szakemberhez fordulnia:

-- Jelzésértékű, ha a gyereknek megkésett a beszédfejlődése, egy bizonyos korig nem alakul ki a szóbeli kifejezőkészsége. De az is jellemző lehet, ha közösségbe kerülve nehezen fogadja be a kéréseket, instrukciókat, a csoportos játékba nem nagyon kapcsolódik be, a napirendet nem követi. De érdemes konzultálni a szakemberrel akkor is, ha úgy vesszük észre, hogy a gyerek nagyon érzékeny bizonyos külső ingerekre: például rosszul tűri a zajokat, igen válogatós az étkezésben… Persze, szó sincs arról, hogy az említett esetekben feltétlenül autizmusról lenne szó. Csupán ezek is jelezhetik az érintettséget.

Ami az autizmus kezelését illeti: nem ismert olyan intenzív terápia, amely rövid idő alatt megváltoztatna mindent. A szakemberek főleg az életminőség javítására törekednek, és segítenek elérni a teljes funkcionalitást. Ha valaki nem tud beilleszkedni a közösségbe, meg kell teremteni a módját annak, hogy valamelyest mégis képessé váljon erre. Azt, hogy mennyire éljenek szegregáltan vagy integráltan az érintett gyerekek, az mindig egyéni. Halász doktor azt mondja, ő a maga részéről az integráció híve, de – ez mindig a gyermektől függ – előfordul, hogy valakinek egy  speciális intézmény biztosítja a fejlődéséhez, a  megfelelő életminőséghez a legjobb környezetet.

Annyi bizonyos, hogy az autizmusról azért nagyon fontos beszélni, mert a gyerekek egy százalékát érinti – ami azt jelenti, hogy egyáltalán nem nevezhető ritka betegségnek -- tudtuk meg Halász doktortól. Szerencsére, a gyógypedagógusok szisztematikus képzést kapnak a betegségről, sőt, ma már van olyan szakirány is, amely kifejezetten az autizmus spektrumzavarban érintett gyerekekkel foglalkozik. A pedagógusképzés ezzel nem foglalkozik, de akadnak pedagógusok, akik lelkesedésből, önerőből eljárnak az ezzel kapcsolatos továbbképzésekre, hiszen ők is találkozhatnak munkájuk során a tünetekkel. Az előadás pedagógusoknak, szülőknek, nevelőknek egyaránt igyekszik segíteni: szó lesz a  tünetekről, az autizmus felismerésének nehézségeiről, de tanácsokat is hallunk, miként lehet az autista gyerekekkel bánni,  életminőségüket javítani.

Dr. Halász József általános orvosi diplomáját 1998-ban szerezte a Semmelweis Egyetemen, ahol az Idegtudományok Doktori Iskolában 2004-ben Ph.D. fokozatot is szerzett. A  későbbiekben biomenedzser, gyermek- és ifjúságpszichiátria, mentális egészség,  operatív menedzsment tanulmányokat folytatott. Jelenleg gyermek- és ifjúságpszichiátria szakrendelést vezet a székesfehérvári   CMED Rehabilitációs és Diagnosztikai Központban, a Fejér Megyei Pedagógia Szakszolgálat konzulense, a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház tudományos tanácsadója, az Óbudai Egyetem egyetemi docense, a Semmelweis Egyetem Ph.D. oktatója. Szűkebb szakterülete a szociális viselkedés szabályozása, ezen a területen 20 éve folytat kutatómunkát is.