Vörösbegy és tukán, fonalból
Madarak kárpiton és élőben
gg, szz
A Székesfehérvári Kárpitszövő Szakkör nem először állítja ki munkáit a Budai úti Tagkönyvtárban. A kör tagjai most elhatározták, hogy mindannyian egy-egy színes madárról készítenek képet, a hagyományos francia gobelintechnikával. A Fonalmadarak című tárlat december 7-én, 18 órakor nyílik meg a Fehér Vár Waldorf iskolások és a Vadmadárkórház közreműködésével.
A kárpitszövő szakkörnek ma hét tagja van. Négyen Remsey Flóra kárpitművészt tekintik első számú mesterüknek -- 2010-ben az ő gödöllői műhelyébe kezdtek járni, és két éven át, októbertől májusig hetente az ő irányításával képezték magukat. A fehérvári kárpitszövő kör már akkor is működött, de 2012-ben újjáalakult, és tagjai a megszerzett ismereteket kamatoztatva manapság is nagy odaadással dolgoznak: új meg új kárpitokat készítenek – tudtuk meg a kör vezetőjétől, Makó Margittól. A kárpitszövés igazi szenvedély, ami egyfelől koncentrációt igényel, de óriási kikapcsolódást, örömet is jelent: az asszonyok azt mesélik, sokszor úgy belefeledkeznek a munkába, hogy rájuk kell szólni, most már hagyják abba, aludni is kell valamicskét, holnap is lesz nap…
Azt is Makó Margittól tudjuk, hogy nagyon megörültek, amikor rábukkantak egy madarakról készült képsorozatra. A színes tollú, szebbnél szebb szárnyasokat ábrázoló képeket a megfelelő méretre felnagyították, kontúrrajzokat csináltak, amiket odavarrtak a kézimunka alá. A kontúrrajzok segítenek a szövésnél: ennél a technikánál a formát töltik ki – nem sorról sorra haladnak --, így megesik, hogy a madár egyik fele már elkészült, a másik még hiányzik a képről. Makó Margit arról is beszélt, hogy ők a legszívesebben vékonyabb, színes gyapjúfonalat használnak, és ezzel a vékony fonállal sűrű felvetésre szőnek. Sőt, olykor a fonalakat is keverik, hogy elkerüljék az éles kontúrokat, természetesebb legyen a hatás – például amikor a szép madár tollazatát szeretnék a szövéssel megjeleníteni. Ha pedig nem elégedettek az eredménnyel, visszabontják a munkát – nincs is olyan kárpitszövő, aki ne törekedne a tökéletességre! Így aztán aprólékos műgonddal kialakított, finom képek kerülnek ki a kezük alól. A tárlaton sokféle maradat láthatunk a 25X25 centiméteres, szintén szövéssel keretezett képeken: a vörösbegytől a sárgarigón át, egészen a narancsos csőrű tukánig.
A Budai úti Tagkönyvtár tematikus foglalkozásain, könyvtári óráin gyakran vesznek részt a székesfehérvári Waldorf Általános Iskola diákjai, akik nagyon érdeklődők, nyitottak és aktívak. A kiállítás megnyitóján az iskola harmadikos diákjai tartanak bemutatót: citeráznak és furulyáznak.
A székesfehérvári Vadmadárkórház is régóta a Vörösmarty Mihály Könyvtár együttműködő partnere. A Vadmadárkórház is kapcsolódik a szövött fonalmadarakat bemutató tárlathoz. A megnyitón dr. Berkényi Tamás filmvetítéssel mutatja be a Vadmadárkórház tevékenységét. De nem csak a vetítésen ismerhetjük meg a gyönyörű ragadozó madarakat: a Vadmadárkórház elhozza azokat a szépséges tollas jószágokat, amelyeket sikerült ugyan megmenteni, de olyan maradandó sérülést szenvedtek, ami lehetetlenné teszi, hogy szabadon élhessenek… Ezek a madarak – többek között macskabagoly, vércse, fülesbagoly és más fajok – életük végéig a kórház lakói maradnak, és a bemutatókon segítik az ismeretterjesztő munkát.
Az előadás apropója az is, hogy a Vadmadárkórházban elindult az év végén egy jótékonysági licit, ami arra szolgál, hogy a támogatók megnyerésével finanszírozzák a bajba került állatok megmentését, rehabilitációját.