Sárosi István budapesti gyűjtő  tárlata Kós Károly építész, grafikus, író, könyvkiadó, politikus életének fontosabb helyszíneit, állomásait, munkásságát, az általa tervezett épületeket   mutatja be -- képeslapok segítségével -- a Tolnai utcai Tagkönyvtárban. A kiállítás november 6-tól 17-ig látható.

Sárosi István mérnök gyerekkora óta szenvedélyesen gyűjti a képeslapokat.  Gyűjteményét – amely  már 60 ezer darabból áll – főként nyugdíjazása után kezdte el rendszerezni. Az ország minden részében bemutatta már kollekcióit. Sárosi István legendás gyűjteménye ugyanis annyira sokszínű, hogy a nyugdíjas mérnök többféle témát is képes érdekesen feldolgozni a képeslapok segítségével: a Magyar Posta történetét, Afrika állatait és növényeit, a magyar alkotóművészek munkáit, a különféle korok étkezési, tálalási szokásait, a középkori művészetet egyaránt áttekintette már  egy-egy válogatással. A Tolnai utcai Tagkönyvtárral is kitűnő a kapcsolata: évente többször is  szerepelt ott tematikus kiállításokkal. Legutóbb a Balatont mutatta be.  A képeslapokhoz a gyűjtő mindig érdekes ismertető szövegeket is illeszt, ezért kiállításai izgalmas felfedezést jelentenek valamennyi korosztály számára.

Hamarosan nyíló kiállításán Kós Károly életéről, munkásságáról ad áttekintést a képeslapok segítségével. A képeslapokon azok az elsősorban erdélyi helyek, vidékek  láthatók, amelyek meghatározó élményt jelentettek Kós Károly életében, és hatással voltak munkásságára. A fontos helyszínek közé tartoznak azok, ahol tanult vagy tanított, például a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola is, amelynek dékánja volt. A tárlat bemutatja kirándulásainak, tanulmányútjainak helyszíneit. Emellett építészeti munkásságának jelentősebb alkotásait és az egyes írótársaival,  saját irodalmi munkásságával kapcsolatos lapokat is megtekintheti a közönség. A kiállítás anyagát színesíti az Erdélyi Szépmíves Céh emblémája zománclapon.  Emellett 15   alkotó, író-költő is látható lesz  a lapokon, azok, akik  részt vettek a céh munkájában. Kós Károly grafikáját is felfedezhetik a látogatók a kiállításon, továbbá azoknak az ex libriseknek a másolatait, amelyeket ő készített. Az is látható lesz a tárlaton, miként őrzi emlékét az utókor: megismerheti a látogató a róla készült és képeslapon is megörökített szobrokat, köztük a budapesti Kós Károly téren felállított alkotást.

Összesen 186 képeslapot mutat be  gyűjteményéből Sárosi István, továbbá két tablót, amelyek egyikén az Erdélyi Szépmíves Céh összes tagja szerepel. A gyűjtő elmondta, hogy nagyon tiszteli, becsüli Kós Károlyt. Sokat olvasott róla, és olyan embernek tartja a polihisztort, aki soha nem a saját érdekét nézte, és aki mindenben az átlag felett  teljesített.

 

Kós Károly (1883-1977) Temesváron született erdélyi szász családban. Nagyszebenben, Kolozsváron és a budapesti Műegyetemen végezte építészmérnöki tanulmányait. Még nem volt harminc éves, amikor a főváros őt és Zrumeczky Dezsőt bízta meg az új állatkert pavilonjainak megtervezésével, sztánai házát, a híres Varjúvárat 1910-ben építette.

Építészként a kalotaszegi és székely népi építészet felhasználásával sajátos stílust alakított ki. Tervezett templomokat, lakóházakat, restaurált középkori építményeket. Ő tervezte a többi között a kispesti Wekerle-telepet és két épületét a Főtéren, számos értékes tanulmányt tett közzé a magyar művészetről.

Jelentős szerepet vállalt az erdélyi magyar politikai élet megszervezésében, ő szerkesztette Benedek Elek Vasárnap című politikai lapját, 1924-ben megalapította az Erdélyi Szépmíves Céh elnevezésű könyvkiadót, ott volt 1926-ban az Erdélyi Helikon magalapításánál, 1931-44 között ő szerkesztette a folyóiratot. Kolozsvári otthona 1977. augusztus 25-én bekövetkezett haláláig az erdélyi magyar szellemi élet egyik központja volt, 1997-ben posztumusz megkapta a Magyar Örökség kitüntetést.