Minden évben május 10-én ünnepeljük a Madarak és fák napját. Ebből az alkalomból rendezik meg Lendvai Balázs és Kalmár Lajos Gábor fotókiállítását a Vörösmarty Mihály Könyvtár Budai úti Tagkönyvtárban.  A megnyitót május 10-én, 18 órakor tartják, közreműködik a Vadmadárkórház. A tárlat június 29-ig látható.

A madarak és fák napja  hagyománya immáron több, mint százéves. Megszervezésének közvetlen előzménye a hasznos madarak védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény, amely után Chernel István ornitológus még abban az évben meghirdette az első Madarak és fák napját. Az esemény iskolai keretek közé az Apponyi Albert  vallási- és közoktatásügyi miniszter 26.120/1906 számon kiadott rendeletével került, melynek értelmében az elemi népiskolákban minden év májusában vagy júniusában kellett „természetvédő” és „erkölcsnemesítő” szellemben méltatni a Madarak és fák napját.  Az elmúlt több, mint száz évben soha nem merült feledésbe ez a szép és nemes ünnep, bár  volt idő, amikor  történelmi és politikai okokból kisebb jelentőséggel bírt. Az utóbbi évtizedekben ismét ott van  fontos és őrzésre méltó hagyományaink között.

S ha konkrétan nem is a Madarak és fák napjához kapcsolódik, de minden évben megválasztják Magyarországon az év madarát és fáját is. 2019-ben az év madara a gólyatöcs lett. A népi nevén székigólyaként is ismert apró, fekete-fehér madár hosszú lábával és csőrével valóban miniatűr fehér gólyához hasonlít.  Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 forint. Az év fája pedig a sajmeggy. Törökmeggynek is nevezik, fájából régen pipaszár készült. Ehető, kissé kesernyés, borsszem nagyságú, fényes fekete termése a madarak kedvelt eledele, fűszerként használt mandulaízű magja és a fa kérge gyulladáscsökkentő, nyugtató, értágító hatású kumarint tartalmaz.

A május 10-én nyíló kiállítás két természetfotósa már nem először szerepel képeivel a  Budai úti Tagkönyvtárban.  A Veszprém megyei  Kalmár Lajos Gábor  gyerekkorában  jutott hozzá az első  gépéhez, és a kezdetektől a természet szépségeinek megörökítésére törekszik. Közel 20 esztendeje   foglalkozik a fotózással, 10 éve pedig az összes  szabadidejét erre szánja. A türelmet és az alázatot tartja a természetfotós legfőbb erényének, hiszen Kalmár Lajos Gábor kizárólag a vadonban, természetes élőhelyén kapja lencsevégre az állatokat, köztük a szép madarakat. Felvételeivel több rangos díjat is nyert. 

A székesfehérvári Lendvai Balázs is a természet szerelmese. A fotózás világéletében érdekelte, de csak 2011-ben vette meg az első komoly fényképező masináját. Akkoriban egy megszállott természetfotósról készült film adta számára az indíttatást, hogy maga is az állatok és növények megörökítésével foglalkozzon. A gyönyörű hobbi 2012 óta az élete fontos részévé vált: autodidakta módon sajátított el mindent.

A két fotós közös kiállításán szebbnél szebb madarak fotóit láthatjuk, de a megnyitón a Vadmadárkórház jóvoltából „élőben” is megismerkedhetünk néhány különösen szép ragadozó madárral. A Vadmadárkórház ugyanis -- a civilek támogatásaiból – évek óta igyekszik segíteni a bajba jutott, sérült vadmadarakon. A többség meggyógyul, visszamehet a természetbe, de akad madár, amelyik olyan súlyos sérülést szenved, hogy nem tudna magáról gondoskodni. Ezért ezek a madarak életük végéig a Vadmadárkórházban maradhatnak, a bemutatókon segítenek az ismeretterjesztésben, rendszerint Berkényi Tamás állatorvos, a Vadmadárkórház vezetőjének előadásain közreműködnek.