TOVÁBBI AJÁNLÓK PEDAGÓGIA TÉMÁBAN 
Koenig, Detlef - Roth, Susanne - Seiwert, Lothar
Életszervezés
Budapest: Kossuth Kiadó, 2017. 91 p. (Hasznos tudás mindenkinek 30 percben)
ISBN 978-963-09-8871-1 fűzött
A technikai fejlődés felgyorsulása messze maga mögött hagyta az ember pszichéjének fejlődését. Új programokat, új eszközök használatát kell elsajátítania, élethossziglan tanulnia, eközben időhiánnyal küszködik. Ahhoz, hogy egy személy a munkájában és a hétköznapi életben is jól tudjon teljesíteni, de ne legyen kimerült és ne égjen ki, megoldási stratégia a megfelelő életszervezés.
A szerzők a könyvet a munkahelyi életszervezésről írták, de kiemelik, hogy az élet más területén is hasznosak az itt megismert gondolatok. Felhívják a figyelmet, hogy az olvasók lépésről lépésre haladjanak a gyakorlatok elsajátításában. Sokan érzik úgy, hogy egész nap folyton dolgoznak, mégsem haladnak kellőképpen előre. A megoldáshoz vezető út első lépése az azonnaliság elve. Amennyiben a feladat néhány percen belül elvégezhető, azonnal végezzük el, ne halogassuk, mert az terheli az agyunkat, hiszen fejben kell tartani. Abban az esetben, ha nem tudjuk azonnal elvégezni, hozzunk döntést és a megfelelő időben végezzük el! Érdemes csoportosítani a feladatokat: e-maileket, telefonokat egyszerre, meghatározott időben intézzük, amely be van ágyazva a napirendbe.
Nagyon tehermentesít, ha a feladatokat leosszuk másoknak. A szerzők felsorolják az ehhez tartozó alapszabályokat. A pedagógiai munkában pl. egy műsor megszervezésénél, lebonyolításánál leoszthatunk feladatokat a gyerekeknek. Sokan örömmel csinálják. Otthon a család tagjai is képesek elvégezni olyan dolgokat, amelyekről azt hisszük, csak mi tudjuk jól elvégezni. Szintén nagy időrabló, ha valamit a legapróbb részletekig, tökéletesen akarunk csinálni. Egy feladatot többször átírunk, átfogalmazunk, megfelelő szavakat keresünk, és végül visszatérünk az eredetihez.
A szerzők azt javasolják, hogy a tökéletes munka helyett jó munkát végezzünk. A tökéletesség csak álmainkban létezik. A kötetben elolvashatjuk a tökéletes és a jó közötti különbséget. Vannak, akik egy megbeszélésre jóval a megadott időpont előtt érkeznek, pedig senki nem lesz hálás érte. Mások az íróasztalukon akarnak nagy rendet tartani. Ez nem az irományok ide-oda csoportosításából, rakosgatásából áll, mint hiszik. Megvan ennek a módja, amelyre később rátérünk. Otthon sem lesz háromszor olyan tiszta a lakás, ha egy nap háromszor kiporszívózunk.
Sokan hibamentességről ábrándoznak. Ők tegyék magukévá a sikeres emberek elvét: „hibákat elkövetni lehet, megismételni nem – a hibákból tanulhatunk.”(26. p.)
Vannak, akik többet teljesítenek a szükségesnél, magukénak tekintenek olyan feladatokat, amelyek nem az övék. Ne csodálkozzanak, ha kimerültnek érzik magukat.
A könyv írói egy tesztet is bemutatnak: Hajlamos-e ön a perfekcionizmusra? Érdemes elvégezni a tesztet, és a pontozás alapján eldöntheti, hogy Ön hova tartozik.
A szerzők a következő fejezetben a sürgős és a fontos munkahelyi feladatok közötti különbséget vizsgálják, amelyet így határoznak meg: A fontos az, ami nekem fontos a munkámban, a sürgős, ami nem belülről fakad, hanem kívülről irányított. Általában a sürgősség fölénybe kerül a fontossággal szemben. Ezért érdemes prioritások alapján heti prioritástervet készíteni, amelyben kapjanak helyet a fontos dolgok is, hiszen így látjuk értelmét a munkánknak és ezt a részét szeretjük benne.
Külön fejezet foglalkozik az értekezlettel, amelyet sokan tartanak időrablónak. Érdemes ezért a vezetőségnek egy-egy csoport egy tagját meghívni az értekezletre. A jó értekezlet titka: a jó előkészítés, a megvalósítás és a nyomonkövetés pontossága. Ez a hármas kritérium az élet más területén is alkalmazható. A könyv írói mindegyik tényezővel részletesen foglalkoznak.
Végül az utolsó fejezetben az írásosság elvéről olvashatunk. A szó elszáll, az írás megmarad jegyében három alternatívát ismerhetünk meg:
Mindegyik eljárásról részletesen olvashatunk. Ezek a segítő eszközök megszüntetik az íróasztalon levő rendetlenséget is.
A könyv mindenkinek ajánlható, aki az életét, a munkáját akarja szervezettebbé, áttekinthetőbbé tenni.
A könyv az alábbi könyvtárakban található meg: Központi Könyvtár, Pedagógiai Szakkönyvtár
Hadfield, Sue
Pozitív gondolkodás : hogyan legyünk optimisták?
Budapest: Solar, 2017. 176 p.
ISBN 978-963-244-760-5 fűzött
Sue Hadfield több mint 20 éven keresztül irodalmat tanított középiskolákban. Az utóbbi évben diákoknak, tanároknak, közösségi csoportoknak tart előadásokat, tanfolyamokat, gyakorlatokat asszertivitás, kreatív írás, tanulási készség, karrier- és személyiségfejlesztés témakörökben. Ezen kívül szülőknek ad tanácsokat, hogyan segítség gyermekeiket, hogyan élvezzék az iskolai életet. Szerinte a pozitív és asszertív hozzáállás kulcsfontosságú a boldog élethez. A pedagógus az olvasót tegeződve szólítja meg, barátként tekint rá úgy, hogy közben ő a vezető, aki bemutatja, hogyan válhat az illető pozitív hozzáállású emberré. Már a bevezetésben leírja a pozitív gondolkodás és a pozitív ember tulajdonságait.
Az első fejezetben az előbbieket részletesen kifejti, majd kiegészíti azzal, hogy a pozitív szemléletű embert is érik veszteségek, tragédiák, ő is gyászol, haragszik, de tudja, hogy később jobbra fordul a sorsa. Az a tény, hogy egyesek borúlátóak, mások derűlátók, függ a genetikai hajlamtól és az életük korai szakaszában szerzett tapasztalataiktól. A túl sok negatív élményt fel kell dolgozni, anélkül nem lehet továbblépni. Lehet, hogy tanácsadásra, esetleg terápiára is szükség lehet. Enyhébb esetben először is bocsáss meg önmagadnak! Bocsáss meg másoknak is! Kérj segítséget, és te is segíts másokon! Mondd ki a problémát! Fogadd el, amin nem tudsz segíteni! „Rágódj” inkább pozitív emlékeken! – tanácsolja a kiadvány írója.
A második fejezetben a szerző kiemeli, hogy a negatív szóhasználat boldogtalanná tesz és másoknak is árt. A pedagógus felsorol negatív kifejezéseket és mellettük ezek pozitív megfelelőjét. Ugyanígy tesz a negatív és pozitív közmondásokkal is, és arra figyelmeztet, érdemes lecserélni a beszédben a rossz, szomorú tartalmúakat vidám, jó tartalmúakra, mert ez által a gondolkodás is változik.
A harmadik fejezetből megtudhatjuk, hogy egy új szokás kialakulásához kb. 66 nap szükséges. Amennyiben változtatni akarunk a hozzáállásunkon, türelemmel tegyük. Miért legyek pozitív ember? – tesszük fel a kérdést. Íme, néhány válasz: egészségesebb leszek, tovább élek, több energiám lesz, több barátom lesz, a környezetem hangulata is javul, segíthetek másoknak.
A negyedik fejezetben a könyv írója felhívja a figyelmet, hogy az egészséges életvitel szükséges a boldog élethez. Megfelelő mennyiségű és minőségű étel fogyasztása lenne kívánatos, mégis sokan küszködnek fogyókúrával eredmény nélkül. A szerző a sikeres fogyókúrához ad tippeket, amelynek kulcsmondata: Hidd el, hogy sikerülhet! Ezután az alvás fontosságáról olvashatunk, valamint arról, milyen módszerekkel próbáljuk elűzni a zavaró gondolatokat, amelyek nem hagynak pihenni.
Az ötödik fejezetben az álmokról és a célkitűzésekről olvashatunk. Ebben a részben a pedagógus lépésről lépésre segít, hogyan váltsuk valóra életcéljainkat. Ehhez tisztázni kell: Gyerekkorodban mivel szerettél foglalkozni? Most mit szeretsz csinálni? A jövőben milyen tevékenység okozna örömet? Meg tudtad-e valósítani a céljaidat? Mit szeretnél mindenképpen elérni? Azt valósítsd is meg! A hogyanokra is választ kapunk.
Fontos, hogy legyen egy-két hobbink. A pozitív életérzést leginkább elősegítő tevékenységek: a zenehallgatás, a kertészkedés, az olvasás, az írás, a rajzolás és festés, a színjátszás, a kézimunkázás, a kézműveskedés, a sétálás, a sportolás, a táncolás, az éneklés, a hangszeren való játszás. A teljes, elégedett élet része, hogy úgy érezzük, hogy sikerült más emberek életét jobbá tenni, ezáltal a világ sorsán javítani. Ez lehet apróbb szívességek nyújtása, rendszeres segítés elesett embereken, pénzadomány, önkéntes munka valamilyen szociális, egészségügyi szervezetnél, életmentés.
A hatodik fejezet azokat a módszereket ismerteti, amelyek segítségével az aggodalmat, a stresszt sikerül legyőzni, hiszen ezek nagyban gátolják a pozitív életszemléletet. Felnőtt életünk során két és fél évet pazarolunk aggódásra, vagyis valamilyen jövőbeli esemény miatt nyugtalankodunk. Érdemes ezeket felírni dátummal együtt, majd egy hónap után megnézni, érdemes volt-e félni annyira. Vannak egy évvel ezelőtti aggodalmak? A hosszú távú aggodalmak nem oldódnak meg maguktól. Ezekben az esetekben cselekedni kell. Ilyenek az egészséggel és a pénzzel kapcsolatos gondok. A stressz esetén testi változások is fellépnek: gyors szívdobogás stb. A stressz legfőbb oka, hogy az ember úgy érzi, kicsúszik a kezéből az életének az irányítása. A krónikus stressz megbetegít. A stressz oldásának módszerei a relaxáció, a meditáció, a tudatos jelenlét (mindfulness), az elfogadás.
A hetedik fejezet a haragról szól. Ez a rész foglalkozik azzal, mi váltja ki a haragot és hogyan lehet kifejezni. A harag megjelenhet agresszív dühként, de passzív haragként is, amikor az illető elfojtja, vagy önmaga felé irányítja. A düh a vérnyomás emelkedését okozhatja, a szívet és az érrendszert teszi tönkre, az elfojtott harag pedig az emésztőrendszerre van káros hatással. A harag régen szükséges reakció volt a túléléshez, ez egy természetes válasz bizonyos ingerre. Azonban nem mindegy, hogyan fejezzük ki haragunkat. A szerző erre az asszertív módszert javasolja, amikor kimondjuk, amiért haragszunk, de nem fenyegetően, agresszív módon. Amennyiben nem lenne eredménye, használj valamilyen relaxációs módszert, meditációt, jógát és akkor te nyugszol meg! – javasolja a szakember.
A nyolcadik fejezetben olyan csapdákat mutat be a szerző, amelyekről sokan azt hiszik, erőfeszítések nélkül jobbra fordulhat a sorsuk. Ilyenek a babonák, a mágiák, a jövendőmondások. Ezeket kerüljük, ne higgyünk bennük!
A kötetet számos esettanulmány és sok idézet teszi érdekessé.
A könyv az alábbi könyvtárakban található meg: Budai úti Tagkönyvtár, Központi Könyvtár, Pedagógiai Szakkönyvtár
